szenzáció

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Sensation, from French sensation, from Late Latin sensatio. With Latinate -áció ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛnzaːt͡sijoː]
• Hyphenation: szen‧zá‧ció
• Rhymes: -joː

Noun

szenzáció (plural szenzációk)

1. sensation

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	szenzáció	szenzációk
accusative	szenzációt	szenzációkat
dative	szenzációnak	szenzációknak
instrumental	szenzációval	szenzációkkal
causal-final	szenzációért	szenzációkért
translative	szenzációvá	szenzációkká
terminative	szenzációig	szenzációkig
essive-formal	szenzációként	szenzációkként
essive-modal	—	—
inessive	szenzációban	szenzációkban
superessive	szenzáción	szenzációkon
adessive	szenzációnál	szenzációknál
illative	szenzációba	szenzációkba
sublative	szenzációra	szenzációkra
allative	szenzációhoz	szenzációkhoz
elative	szenzációból	szenzációkból
delative	szenzációról	szenzációkról
ablative	szenzációtól	szenzációktól
non-attributive possessive – singular	szenzációé	szenzációké
non-attributive possessive – plural	szenzációéi	szenzációkéi

Possessive forms of szenzáció

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szenzációm	szenzációim
2nd person sing.	szenzációd	szenzációid
3rd person sing.	szenzációja	szenzációi
1st person plural	szenzációnk	szenzációink
2nd person plural	szenzációtok	szenzációitok
3rd person plural	szenzációjuk	szenzációik

Derived terms

• szenzációs

Further reading

• szenzáció in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.