szeplő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛpløː]
  • Hyphenation: szep‧lő

Noun[edit]

szeplő ‎(plural szeplők)

  1. freckle

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative szeplő szeplők
accusative szeplőt szeplőket
dative szeplőnek szeplőknek
instrumental szeplővel szeplőkkel
causal-final szeplőért szeplőkért
translative szeplővé szeplőkké
terminative szeplőig szeplőkig
essive-formal szeplőként szeplőkként
essive-modal
inessive szeplőben szeplőkben
superessive szeplőn szeplőkön
adessive szeplőnél szeplőknél
illative szeplőbe szeplőkbe
sublative szeplőre szeplőkre
allative szeplőhöz szeplőkhöz
elative szeplőből szeplőkből
delative szeplőről szeplőkről
ablative szeplőtől szeplőktől
Possessive forms of szeplő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szeplőm szeplőim
2nd person sing. szeplőd szeplőid
3rd person sing. szeplője szeplői
1st person plural szeplőnk szeplőink
2nd person plural szeplőtök szeplőitek
3rd person plural szeplőjük szeplőik

Derived terms[edit]