szirén
Hungarian
Etymology
From German Sirene, from Medieval Latin sirena, from Ancient Greek Σειρήν (Seirḗn).[1]
Pronunciation
Noun
szirén (plural szirének)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szirén | szirének |
| accusative | szirént | sziréneket |
| dative | szirénnek | sziréneknek |
| instrumental | szirénnel | szirénekkel |
| causal-final | szirénért | szirénekért |
| translative | szirénné | szirénekké |
| terminative | szirénig | szirénekig |
| essive-formal | szirénként | szirénekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szirénben | szirénekben |
| superessive | szirénen | sziréneken |
| adessive | szirénnél | sziréneknél |
| illative | szirénbe | szirénekbe |
| sublative | szirénre | szirénekre |
| allative | szirénhez | szirénekhez |
| elative | szirénből | szirénekből |
| delative | szirénről | szirénekről |
| ablative | sziréntől | szirénektől |
| non-attributive possessive - singular |
sziréné | sziréneké |
| non-attributive possessive - plural |
szirénéi | szirénekéi |
| Possessive forms of szirén | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szirénem | szirénjeim |
| 2nd person sing. | sziréned | szirénjeid |
| 3rd person sing. | szirénje | szirénjei |
| 1st person plural | szirénünk | szirénjeink |
| 2nd person plural | szirénetek | szirénjeitek |
| 3rd person plural | szirénjük | szirénjeik |
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- szirén in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN