sznob

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From English snob.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsnob]
  • Hyphenation: sznob

Noun[edit]

sznob (plural sznobok)

  1. snob (a person who wishes to be seen as a member of the upper classes and who looks down on those perceived to have inferior or unrefined tastes)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sznob sznobok
accusative sznobot sznobokat
dative sznobnak sznoboknak
instrumental sznobbal sznobokkal
causal-final sznobért sznobokért
translative sznobbá sznobokká
terminative sznobig sznobokig
essive-formal sznobként sznobokként
essive-modal
inessive sznobban sznobokban
superessive sznobon sznobokon
adessive sznobnál sznoboknál
illative sznobba sznobokba
sublative sznobra sznobokra
allative sznobhoz sznobokhoz
elative sznobból sznobokból
delative sznobról sznobokról
ablative sznobtól sznoboktól
Possessive forms of sznob
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sznobom sznobjaim
2nd person sing. sznobod sznobjaid
3rd person sing. sznobja sznobjai
1st person plural sznobunk sznobjaink
2nd person plural sznobotok sznobjaitok
3rd person plural sznobjuk sznobjaik

References[edit]