szüksége

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szükség +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsykʃeːɡɛ]
  • Hyphenation: szük‧sé‧ge

Noun

[edit]

szüksége

  1. third-person singular single-possession possessive of szükség

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szüksége
accusative szükségét
dative szükségének
instrumental szükségével
causal-final szükségéért
translative szükségévé
terminative szükségéig
essive-formal szükségeként
essive-modal szükségéül
inessive szükségében
superessive szükségén
adessive szükségénél
illative szükségébe
sublative szükségére
allative szükségéhez
elative szükségéből
delative szükségéről
ablative szükségétől
non-attributive
possessive - singular
szükségéé
non-attributive
possessive - plural
szükségééi

Derived terms

[edit]