tárgyi

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

tárgy +‎ -i

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtaːrɟi]
  • Hyphenation: tár‧gyi
  • Rhymes: -ɟi

Adjective

[edit]

tárgyi (not comparable)

  1. objective, factual, material
    tárgyi bizonyítékphysical evidence
  2. (grammar) of or related to the (direct) object
    Coordinate terms: alanyi, állítmányi, határozói, jelzői

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tárgyi tárgyiak
accusative tárgyit tárgyiakat
dative tárgyinak tárgyiaknak
instrumental tárgyival tárgyiakkal
causal-final tárgyiért tárgyiakért
translative tárgyivá tárgyiakká
terminative tárgyiig tárgyiakig
essive-formal tárgyiként tárgyiakként
essive-modal
inessive tárgyiban tárgyiakban
superessive tárgyin tárgyiakon
adessive tárgyinál tárgyiaknál
illative tárgyiba tárgyiakba
sublative tárgyira tárgyiakra
allative tárgyihoz tárgyiakhoz
elative tárgyiból tárgyiakból
delative tárgyiról tárgyiakról
ablative tárgyitól tárgyiaktól
non-attributive
possessive - singular
tárgyié tárgyiaké
non-attributive
possessive - plural
tárgyiéi tárgyiakéi

Further reading

[edit]
  • tárgyi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN