tárgyi

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tárgy +‎ -i

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtaːrɟi]
  • Hyphenation: tár‧gyi

Adjective[edit]

tárgyi (not comparable)

  1. objective, factual, material
    tárgyi bizonyíték - physical evidence

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tárgyi tárgyiak
accusative tárgyit tárgyiakat
dative tárgyinak tárgyiaknak
instrumental tárgyival tárgyiakkal
causal-final tárgyiért tárgyiakért
translative tárgyivá tárgyiakká
terminative tárgyiig tárgyiakig
essive-formal tárgyiként tárgyiakként
essive-modal
inessive tárgyiban tárgyiakban
superessive tárgyin tárgyiakon
adessive tárgyinál tárgyiaknál
illative tárgyiba tárgyiakba
sublative tárgyira tárgyiakra
allative tárgyihoz tárgyiakhoz
elative tárgyiból tárgyiakból
delative tárgyiról tárgyiakról
ablative tárgyitól tárgyiaktól