tökéletesség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tökéletes +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtøkeːlɛtɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: tö‧ké‧le‧tes‧ség

Noun[edit]

tökéletesség (plural tökéletességek)

  1. perfection

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tökéletesség tökéletességek
accusative tökéletességet tökéletességeket
dative tökéletességnek tökéletességeknek
instrumental tökéletességgel tökéletességekkel
causal-final tökéletességért tökéletességekért
translative tökéletességgé tökéletességekké
terminative tökéletességig tökéletességekig
essive-formal tökéletességként tökéletességekként
essive-modal
inessive tökéletességben tökéletességekben
superessive tökéletességen tökéletességeken
adessive tökéletességnél tökéletességeknél
illative tökéletességbe tökéletességekbe
sublative tökéletességre tökéletességekre
allative tökéletességhez tökéletességekhez
elative tökéletességből tökéletességekből
delative tökéletességről tökéletességekről
ablative tökéletességtől tökéletességektől
Possessive forms of tökéletesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tökéletességem tökéletességeim
2nd person sing. tökéletességed tökéletességeid
3rd person sing. tökéletessége tökéletességei
1st person plural tökéletességünk tökéletességeink
2nd person plural tökéletességetek tökéletességeitek
3rd person plural tökéletességük tökéletességeik