törvényesség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

törvényes +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtørveːɲɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: tör‧vé‧nyes‧ség

Noun[edit]

törvényesség ‎(plural törvényességek)

  1. legality

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative törvényesség törvényességek
accusative törvényességet törvényességeket
dative törvényességnek törvényességeknek
instrumental törvényességgel törvényességekkel
causal-final törvényességért törvényességekért
translative törvényességgé törvényességekké
terminative törvényességig törvényességekig
essive-formal törvényességként törvényességekként
essive-modal
inessive törvényességben törvényességekben
superessive törvényességen törvényességeken
adessive törvényességnél törvényességeknél
illative törvényességbe törvényességekbe
sublative törvényességre törvényességekre
allative törvényességhez törvényességekhez
elative törvényességből törvényességekből
delative törvényességről törvényességekről
ablative törvényességtől törvényességektől
Possessive forms of törvényesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. törvényességem törvényességeim
2nd person sing. törvényességed törvényességeid
3rd person sing. törvényessége törvényességei
1st person plural törvényességünk törvényességeink
2nd person plural törvényességetek törvényességeitek
3rd person plural törvényességük törvényességeik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]