tülke

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

tülök +‎ -e (his/her/its, possessive suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtylkɛ]
  • Hyphenation: tül‧ke

Noun[edit]

tülke

  1. third-person singular single-possession possessive of tülök

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tülke
accusative tülkét
dative tülkének
instrumental tülkével
causal-final tülkéért
translative tülkévé
terminative tülkéig
essive-formal tülkeként
essive-modal tülkéül
inessive tülkében
superessive tülkén
adessive tülkénél
illative tülkébe
sublative tülkére
allative tülkéhez
elative tülkéből
delative tülkéről
ablative tülkétől
non-attributive
possessive - singular
tülkéé
non-attributive
possessive - plural
tülkééi