tüneti
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
tüneti (not comparable)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tüneti | tünetiek |
| accusative | tünetit | tünetieket |
| dative | tünetinek | tünetieknek |
| instrumental | tünetivel | tünetiekkel |
| causal-final | tünetiért | tünetiekért |
| translative | tünetivé | tünetiekké |
| terminative | tünetiig | tünetiekig |
| essive-formal | tünetiként | tünetiekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tünetiben | tünetiekben |
| superessive | tünetin | tünetieken |
| adessive | tünetinél | tünetieknél |
| illative | tünetibe | tünetiekbe |
| sublative | tünetire | tünetiekre |
| allative | tünetihez | tünetiekhez |
| elative | tünetiből | tünetiekből |
| delative | tünetiről | tünetiekről |
| ablative | tünetitől | tünetiektől |
| non-attributive possessive - singular |
tünetié | tünetieké |
| non-attributive possessive - plural |
tünetiéi | tünetiekéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- tüneti in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN