tallér

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: taller

Hungarian

[edit]
 tallér on Hungarian Wikipedia

Etymology

[edit]

First attested in 1544. From German Taler.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtɒlːeːr]
  • Hyphenation: tal‧lér
  • Rhymes: -eːr

Noun

[edit]

tallér (plural tallérok)

  1. (historical) thaler

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tallér tallérok
accusative tallért tallérokat
dative tallérnak talléroknak
instrumental tallérral tallérokkal
causal-final tallérért tallérokért
translative tallérrá tallérokká
terminative tallérig tallérokig
essive-formal tallérként tallérokként
essive-modal tallérul
inessive tallérban tallérokban
superessive talléron tallérokon
adessive tallérnál talléroknál
illative tallérba tallérokba
sublative tallérra tallérokra
allative tallérhoz tallérokhoz
elative tallérból tallérokból
delative tallérról tallérokról
ablative tallértól talléroktól
non-attributive
possessive - singular
talléré talléroké
non-attributive
possessive - plural
talléréi tallérokéi
Possessive forms of tallér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tallérom tallérjaim
2nd person sing. tallérod tallérjaid
3rd person sing. tallérja tallérjai
1st person plural tallérunk tallérjaink
2nd person plural tallérotok tallérjaitok
3rd person plural tallérjuk tallérjaik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ tallér in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • tallér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN