tanít

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Ugric *tonĭ-, from Proto-Uralic *tuna- (“to get used to, to learn”) + -ít (causative suffix).^[1]^[2] Cognates include Erzya тонадомс (tonadoms, “to get used to, to learn”).

Pronunciation[edit]

IPA^(key): [ˈtɒniːt]
Hyphenation: ta‧nít
Rhymes: -iːt

Verb[edit]

tanít

(transitive) to teach (to pass on knowledge to)
Perfective: megtanít

Synonym: oktat

Coordinate term: tanul
- 1937 April 11, Attila József, Születésnapomra (“For My Birthday”), translated by Péter Zollman:^[3]
  Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani!
  I’ll teach my nation, one and all, / much greater things than what you call / college / knowledge.
(transitive) to teach (to cause to learn or understand)
(intransitive) to teach (to act as a teacher)
- 2012 July 10, Márton Simó, “Alfabéták”, in Udvarhelyi Híradó, volume 23, number 130, page 2:
  Egy időben olyan helyen tanítottam, ahol nem volt nagy becsülete az iskolának és annak a tudásnak sem, amit ott csepegtetnek az emberi lelkekbe.
  At one point, I taught in a place where there was little respect for schools or the knowledge they instill in people’s souls there.

Usage notes[edit]

In the sense ’to pass on knowledge to’, the most common argument structure is the accusative for the subject (the field of teaching) and the dative (-nak/-nek) for the recipients (the people being instructed). However, the subject (the field of teaching) can also take -ra/-re if the recipients are specified with the accusative:

Angolt tanítok a gyerekeknek ― I teach the children English. → (alternative translation) I teach English to the children.

Angolra tanítom a gyerekeket. ― I teach the children English. → (alternative translation) I teach the children about English.

Conjugation[edit]

conjugation of tanít

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	tanítok	tanítasz	tanít	tanítunk	tanítotok	tanítanak
		Def.	tanítom	tanítod	tanítja	tanítjuk	tanítjátok	tanítják
		2nd-p. o.	tanítalak	―
	Past	Indef.	tanítottam	tanítottál	tanított	tanítottunk	tanítottatok	tanítottak
		Def.	tanítottam	tanítottad	tanította	tanítottuk	tanítottátok	tanították
		2nd-p. o.	tanítottalak	―
Conditional mood	Present	Indef.	tanítanék	tanítanál	tanítana	tanítanánk	tanítanátok	tanítanának
		Def.	tanítanám	tanítanád	tanítaná	tanítanánk (or tanítanók)	tanítanátok	tanítanák
		2nd-p. o.	tanítanálak	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	tanítsak	taníts or tanítsál	tanítson	tanítsunk	tanítsatok	tanítsanak
		Def.	tanítsam	tanítsd or tanítsad	tanítsa	tanítsuk	tanítsátok	tanítsák
		2nd-p. o.	tanítsalak	―
Infinitive	tanítani		tanítanom	tanítanod	tanítania	tanítanunk	tanítanotok	tanítaniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			tanítás	tanító	tanított	tanítandó	tanítva	taníthat

Derived terms[edit]

(With verbal prefixes):

Expressions

móresre tanít

Related terms[edit]

tanul

References[edit]

^ Entry #1078 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
^ tanít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ In Quest of the Miracle Stag, The Poetry of Hungary, 2000