oktat

Hungarian

Etymology

From the obsolete dialectal verb okik (“to learn one's lesson”) +‎ -tat (“causative suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoktɒt]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ok‧tat

Verb

oktat

1. (transitive) to instruct, teach

Conjugation

conjugation of oktat

Infinitive			oktatni
Past participle			oktatott
Present participle			oktató
Future participle			oktatandó
Adverbial participle			oktatva
Potential			oktathat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	oktatok	oktatsz	oktat	oktatunk	oktattok	oktatnak
		Definite	oktatom én téged/titeket oktatlak	oktatod	oktatja	oktatjuk	oktatjátok	oktatják
	Past	Indefinite	oktattam	oktattál	oktatott	oktattunk	oktattatok	oktattak
		Definite	oktattam én téged/titeket oktattalak	oktattad	oktatta	oktattuk	oktattátok	oktatták
Conditional mood	Present	Indefinite	oktatnék	oktatnál	oktatna	oktatnánk	oktatnátok	oktatnának
		Definite	oktatnám én téged/titeket oktatnálak	oktatnád	oktatná	oktatnánk	oktatnátok	oktatnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	oktassak	oktass or oktassál	oktasson	oktassunk	oktassatok	oktassanak
		Definite	oktassam én téged/titeket oktassalak	oktasd or oktassad	oktassa	oktassuk	oktassátok	oktassák
Conjugated infinitive			oktatnom	oktatnod	oktatnia	oktatnunk	oktatnotok	oktatniuk

Synonyms

• tanít
• képez

Derived terms

• oktató
• oktatás

Related terms

• ok
• okít
• okul