tanul

Hungarian

Etymology

From the same stem as tanít (“to teach”) +‎ -ul (“verb-forming suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɒnul]
• Hyphenation: ta‧nul

Verb

tanul

1. (transitive) to learn
2. (transitive) to study

Conjugation

conjugation of tanul

Infinitive			tanulni
Past participle			tanult
Present participle			tanuló
Future participle			tanulandó
Adverbial participle			tanulva
Potential			tanulhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	tanulok	tanulsz	tanul	tanulunk	tanultok	tanulnak
		Definite	tanulom én téged/titeket tanullak	tanulod	tanulja	tanuljuk	tanuljátok	tanulják
	Past	Indefinite	tanultam	tanultál	tanult	tanultunk	tanultatok	tanultak
		Definite	tanultam én téged/titeket tanultalak	tanultad	tanulta	tanultuk	tanultátok	tanulták
Conditional mood	Present	Indefinite	tanulnék	tanulnál	tanulna	tanulnánk	tanulnátok	tanulnának
		Definite	tanulnám én téged/titeket tanulnálak	tanulnád	tanulná	tanulnánk	tanulnátok	tanulnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	tanuljak	tanulj or tanuljál	tanuljon	tanuljunk	tanuljatok	tanuljanak
		Definite	tanuljam én téged/titeket tanuljalak	tanuld or tanuljad	tanulja	tanuljuk	tanuljátok	tanulják
Conjugated infinitive			tanulnom	tanulnod	tanulnia	tanulnunk	tanulnotok	tanulniuk

Derived terms

• tanulás
• tanulatlan
• tanulékony
• tanulmány
• tanuló
• tanulság
• tanult

(With verbal prefixes):

• betanul
• beletanul
• eltanul
• kitanul
• megtanul
• összetanul

(Expressions):

• késő éjszakáig tanul

Related terms

• tan
• tanít
• tanoda