tanult

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tanul +‎ -t

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɒnult]
  • Hyphenation: ta‧nult

Adjective[edit]

tanult (comparative tanultabb, superlative legtanultabb)

  1. learned

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tanult tanultak
accusative tanultat tanultakat
dative tanultnak tanultaknak
instrumental tanulttal tanultakkal
causal-final tanultért tanultakért
translative tanulttá tanultakká
terminative tanultig tanultakig
essive-formal tanultként tanultakként
essive-modal
inessive tanultban tanultakban
superessive tanulton tanultakon
adessive tanultnál tanultaknál
illative tanultba tanultakba
sublative tanultra tanultakra
allative tanulthoz tanultakhoz
elative tanultból tanultakból
delative tanultról tanultakról
ablative tanulttól tanultaktól

Verb[edit]

tanult

  1. third-person singular indicative past indefinite of tanul
  2. past participle of tanul