temetetlen
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From temet (“to bury”) + -etlen (“un-, -less, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]temetetlen (not comparable)
- unburied (not having been buried)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | temetetlen | temetetlenek |
| accusative | temetetlent | temetetleneket |
| dative | temetetlennek | temetetleneknek |
| instrumental | temetetlennel | temetetlenekkel |
| causal-final | temetetlenért | temetetlenekért |
| translative | temetetlenné | temetetlenekké |
| terminative | temetetlenig | temetetlenekig |
| essive-formal | temetetlenként | temetetlenekként |
| essive-modal | temetetlenül | — |
| inessive | temetetlenben | temetetlenekben |
| superessive | temetetlenen | temetetleneken |
| adessive | temetetlennél | temetetleneknél |
| illative | temetetlenbe | temetetlenekbe |
| sublative | temetetlenre | temetetlenekre |
| allative | temetetlenhez | temetetlenekhez |
| elative | temetetlenből | temetetlenekből |
| delative | temetetlenről | temetetlenekről |
| ablative | temetetlentől | temetetlenektől |
| non-attributive possessive – singular |
temetetlené | temetetleneké |
| non-attributive possessive – plural |
temetetlenéi | temetetlenekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- temetetlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.