tengeralattjáró

Hungarian

Etymology

tenger (“sea”) +‎ alatt (“under”) +‎ járó (“moving”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛŋɡɛrɒlɒtjaːroː]
• Hyphenation: ten‧ger‧alatt‧já‧ró
• Rhymes: -roː

Noun

tengeralattjáró (plural tengeralattjárók)

1. submarine

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	tengeralattjáró	tengeralattjárók
accusative	tengeralattjárót	tengeralattjárókat
dative	tengeralattjárónak	tengeralattjáróknak
instrumental	tengeralattjáróval	tengeralattjárókkal
causal-final	tengeralattjáróért	tengeralattjárókért
translative	tengeralattjáróvá	tengeralattjárókká
terminative	tengeralattjáróig	tengeralattjárókig
essive-formal	tengeralattjáróként	tengeralattjárókként
essive-modal	—	—
inessive	tengeralattjáróban	tengeralattjárókban
superessive	tengeralattjárón	tengeralattjárókon
adessive	tengeralattjárónál	tengeralattjáróknál
illative	tengeralattjáróba	tengeralattjárókba
sublative	tengeralattjáróra	tengeralattjárókra
allative	tengeralattjáróhoz	tengeralattjárókhoz
elative	tengeralattjáróból	tengeralattjárókból
delative	tengeralattjáróról	tengeralattjárókról
ablative	tengeralattjárótól	tengeralattjáróktól
non-attributive possessive - singular	tengeralattjáróé	tengeralattjáróké
non-attributive possessive - plural	tengeralattjáróéi	tengeralattjárókéi

Possessive forms of tengeralattjáró
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tengeralattjáróm	tengeralattjáróim
2nd person sing.	tengeralattjáród	tengeralattjáróid
3rd person sing.	tengeralattjárója	tengeralattjárói
1st person plural	tengeralattjárónk	tengeralattjáróink
2nd person plural	tengeralattjárótok	tengeralattjáróitok
3rd person plural	tengeralattjárójuk	tengeralattjáróik

Further reading

• tengeralattjáró in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN