torkú

See also: torku

Hungarian

Etymology

torok (“throat”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtorkuː]
• Hyphenation: tor‧kú

Adjective

torkú (not comparable)

1. -throated, with a …… throat (having a specific kind of throat)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	torkú	torkúak
accusative	torkút	torkúakat
dative	torkúnak	torkúaknak
instrumental	torkúval	torkúakkal
causal-final	torkúért	torkúakért
translative	torkúvá	torkúakká
terminative	torkúig	torkúakig
essive-formal	torkúként	torkúakként
essive-modal	—	—
inessive	torkúban	torkúakban
superessive	torkún	torkúakon
adessive	torkúnál	torkúaknál
illative	torkúba	torkúakba
sublative	torkúra	torkúakra
allative	torkúhoz	torkúakhoz
elative	torkúból	torkúakból
delative	torkúról	torkúakról
ablative	torkútól	torkúaktól
non-attributive possessive - singular	torkúé	torkúaké
non-attributive possessive - plural	torkúéi	torkúakéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú