tudomány

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tud (to know) +‎ -omány (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈtudomaːɲ]
  • Hyphenation: tu‧do‧mány

Noun[edit]

tudomány (plural tudományok)

  1. science (collective discipline of learning acquired through the scientific method)
  2. (dated) knowledge (of a person)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tudomány tudományok
accusative tudományt tudományokat
dative tudománynak tudományoknak
instrumental tudománnyal tudományokkal
causal-final tudományért tudományokért
translative tudománnyá tudományokká
terminative tudományig tudományokig
essive-formal tudományként tudományokként
essive-modal
inessive tudományban tudományokban
superessive tudományon tudományokon
adessive tudománynál tudományoknál
illative tudományba tudományokba
sublative tudományra tudományokra
allative tudományhoz tudományokhoz
elative tudományból tudományokból
delative tudományról tudományokról
ablative tudománytól tudományoktól
non-attributive
possessive - singular
tudományé tudományoké
non-attributive
possessive - plural
tudományéi tudományokéi
Possessive forms of tudomány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tudományom tudományaim
2nd person sing. tudományod tudományaid
3rd person sing. tudománya tudományai
1st person plural tudományunk tudományaink
2nd person plural tudományotok tudományaitok
3rd person plural tudományuk tudományaik

Derived terms[edit]

Compound words

Further reading[edit]

  • tudomány in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.