veszélytelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

veszély (danger) +‎ -telen (without, -less, privative adjective-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvɛseːjtɛlɛn]
  • Hyphenation: ve‧szély‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective[edit]

veszélytelen (comparative veszélytelenebb, superlative legveszélytelenebb)

  1. safe, secure, harmless

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative veszélytelen veszélytelenek
accusative veszélytelent veszélyteleneket
dative veszélytelennek veszélyteleneknek
instrumental veszélytelennel veszélytelenekkel
causal-final veszélytelenért veszélytelenekért
translative veszélytelenné veszélytelenekké
terminative veszélytelenig veszélytelenekig
essive-formal veszélytelenként veszélytelenekként
essive-modal veszélytelenül
inessive veszélytelenben veszélytelenekben
superessive veszélytelenen veszélyteleneken
adessive veszélytelennél veszélyteleneknél
illative veszélytelenbe veszélytelenekbe
sublative veszélytelenre veszélytelenekre
allative veszélytelenhez veszélytelenekhez
elative veszélytelenből veszélytelenekből
delative veszélytelenről veszélytelenekről
ablative veszélytelentől veszélytelenektől
non-attributive
possessive - singular
veszélytelené veszélyteleneké
non-attributive
possessive - plural
veszélytelenéi veszélytelenekéi

Derived terms[edit]

See also[edit]

Further reading[edit]