Jump to content

vezérel

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

vezér +‎ -el [1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvɛzeːrɛl]
  • Hyphenation: ve‧zé‧rel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

[edit]

vezérel

  1. (transitive) to control (a machine)
  2. (transitive) to guide, lead, govern (e.g. people or their thinking)

Conjugation

[edit]
Conjugation of vezérel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. vezérlek or
vezérelek
vezérelsz vezérel vezérlünk or
vezérelünk
vezéreltek vezérelnek
def. vezérlem or
vezérelem
vezérled or
vezéreled
vezérli or
vezéreli
vezéreljük vezérlitek or
vezérelitek
vezérlik or
vezérelik
2nd obj vezérellek
past indef. vezéreltem vezéreltél vezérelt vezéreltünk vezéreltetek vezéreltek
def. vezéreltem vezérelted vezérelte vezéreltük vezéreltétek vezérelték
2nd obj vezéreltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. vezérelni fog.
archaic
preterite
indef. vezérlék or vezérelék vezérlél or vezérelél vezérle or vezérele vezérlénk or vezérelénk vezérlétek or vezérelétek vezérlének or vezérelének
def. vezérlém or vezérelém vezérléd or vezéreléd vezérlé or vezérelé vezérlénk or vezérelénk vezérlétek or vezérelétek vezérlék or vezérelék
2nd obj vezérlélek or vezérelélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. vezérel vala, vezérelt vala/volt.
archaic future indef. vezérlendek vezérlendesz vezérlend vezérlendünk vezérlendetek vezérlendenek
def. vezérlendem vezérlended vezérlendi vezérlendjük vezérlenditek vezérlendik
2nd obj vezérlendelek
condi­tional pre­sent indef. vezérelnék vezérelnél vezérelne vezérelnénk vezérelnétek vezérelnének
def. vezérelném vezérelnéd vezérelné vezérelnénk
(or vezérelnők)
vezérelnétek vezérelnék
2nd obj vezérelnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. vezérelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. vezéreljek vezérelj or
vezéreljél
vezéreljen vezéreljünk vezéreljetek vezéreljenek
def. vezéreljem vezéreld or
vezéreljed
vezérelje vezéreljük vezéreljétek vezéreljék
2nd obj vezéreljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. vezérelt légyen
infinitive vezérelni vezérelnem vezérelned vezérelnie vezérelnünk vezérelnetek vezérelniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
vezérlés vezérlő or vezérelő vezérelt vezérlendő or vezérelendő vezérelve (vezérelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of vezérel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. vezérelhetek vezérelhetsz vezérelhet vezérelhetünk vezérelhettek vezérelhetnek
def. vezérelhetem vezérelheted vezérelheti vezérelhetjük vezérelhetitek vezérelhetik
2nd obj vezérelhetlek
past indef. vezérelhettem vezérelhettél vezérelhetett vezérelhettünk vezérelhettetek vezérelhettek
def. vezérelhettem vezérelhetted vezérelhette vezérelhettük vezérelhettétek vezérelhették
2nd obj vezérelhettelek
archaic
preterite
indef. vezérelheték vezérelhetél vezérelhete vezérelheténk vezérelhetétek vezérelhetének
def. vezérelhetém vezérelhetéd vezérelheté vezérelheténk vezérelhetétek vezérelheték
2nd obj vezérelhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. vezérelhet vala, vezérelhetett vala/volt.
archaic future indef. vezérelhetendek
or vezérlandhatok
vezérelhetendesz
or vezérlandhatsz
vezérelhetend
or vezérlandhat
vezérelhetendünk
or vezérlandhatunk
vezérelhetendetek
or vezérlandhattok
vezérelhetendenek
or vezérlandhatnak
def. vezérelhetendem
or vezérlandhatom
vezérelhetended
or vezérlandhatod
vezérelhetendi
or vezérlandhatja
vezérelhetendjük
or vezérlandhatjuk
vezérelhetenditek
or vezérlandhatjátok
vezérelhetendik
or vezérlandhatják
2nd obj vezérelhetendelek
or vezérlandhatlak
condi­tional pre­sent indef. vezérelhetnék vezérelhetnél vezérelhetne vezérelhetnénk vezérelhetnétek vezérelhetnének
def. vezérelhetném vezérelhetnéd vezérelhetné vezérelhetnénk
(or vezérelhetnők)
vezérelhetnétek vezérelhetnék
2nd obj vezérelhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. vezérelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. vezérelhessek vezérelhess or
vezérelhessél
vezérelhessen vezérelhessünk vezérelhessetek vezérelhessenek
def. vezérelhessem vezérelhesd or
vezérelhessed
vezérelhesse vezérelhessük vezérelhessétek vezérelhessék
2nd obj vezérelhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. vezérelhetett légyen
infinitive (vezérelhetni) (vezérelhetnem) (vezérelhetned) (vezérelhetnie) (vezérelhetnünk) (vezérelhetnetek) (vezérelhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
vezérelhető vezérelhetetlen (vezérelhetve / vezérelhetvén)

Derived terms

[edit]

(With verbal prefixes):

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ vezérel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • vezérel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.