vigéc

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German Wie geht’s?[1]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

vigéc (plural vigécek)

  1. door-to-door salesman

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vigéc vigécek
accusative vigécet vigéceket
dative vigécnek vigéceknek
instrumental vigéccel vigécekkel
causal-final vigécért vigécekért
translative vigéccé vigécekké
terminative vigécig vigécekig
essive-formal vigécként vigécekként
essive-modal
inessive vigécben vigécekben
superessive vigécen vigéceken
adessive vigécnél vigéceknél
illative vigécbe vigécekbe
sublative vigécre vigécekre
allative vigéchez vigécekhez
elative vigécből vigécekből
delative vigécről vigécekről
ablative vigéctől vigécektől
non-attributive
possessive - singular
vigécé vigéceké
non-attributive
possessive - plural
vigécéi vigécekéi
Possessive forms of vigéc
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vigécem vigéceim
2nd person sing. vigéced vigéceid
3rd person sing. vigéce vigécei
1st person plural vigécünk vigéceink
2nd person plural vigécetek vigéceitek
3rd person plural vigécük vigéceik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ vigéc in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • vigéc in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN