zeneiség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

zenei +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈzɛnɛʲiʃeːɡ]
  • Hyphenation: ze‧nei‧ség

Noun[edit]

zeneiség

  1. musicality

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative zeneiség zeneiségek
accusative zeneiséget zeneiségeket
dative zeneiségnek zeneiségeknek
instrumental zeneiséggel zeneiségekkel
causal-final zeneiségért zeneiségekért
translative zeneiséggé zeneiségekké
terminative zeneiségig zeneiségekig
essive-formal zeneiségként zeneiségekként
essive-modal
inessive zeneiségben zeneiségekben
superessive zeneiségen zeneiségeken
adessive zeneiségnél zeneiségeknél
illative zeneiségbe zeneiségekbe
sublative zeneiségre zeneiségekre
allative zeneiséghez zeneiségekhez
elative zeneiségből zeneiségekből
delative zeneiségről zeneiségekről
ablative zeneiségtől zeneiségektől
Possessive forms of zeneiség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. zeneiségem zeneiségeim
2nd person sing. zeneiséged zeneiségeid
3rd person sing. zeneisége zeneiségei
1st person plural zeneiségünk zeneiségeink
2nd person plural zeneiségetek zeneiségeitek
3rd person plural zeneiségük zeneiségeik