sír

Definition from Wiktionary, a free dictionary

Contents 1 Hungarian 1.1 Pronunciation 1.2 Noun 1.2.1 Declension 1.2.2 Derived terms 1.3 Verb

[edit] Hungarian

[edit] Pronunciation

• IPA: /ˈʃiːr/

[edit] Noun

sír (plural sírok)

1. grave, tomb

[edit] Declension

declension of sír singular plural nominative sír sírok accusative sírt sírokat dative sírnak síroknak instrumental sírral sírokkal causal-final sírért sírokért translative sírrá sírokká terminative sírig sírokig essive-formal sírként sírokként essive-modal - - inessive sírban sírokban superessive síron sírokon adessive sírnál síroknál illative sírba sírokba sublative sírra sírokra allative sírhoz sírokhoz elative sírból sírokból delative sírról sírokról ablative sírtól síroktól

possessives of sír possessor singular possession plural possession 1st person sing. sírom sírjaim 2nd person sing. sírod sírjaid 3rd person sing. sírja sírjai 1st person plural sírunk sírjaink 2nd person plural sírotok sírjaitok 3rd person plural sírjuk sírjaik

[edit] Derived terms

• sírkő

[edit] Verb

sír

1. cry