ábrázat

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ábráz +‎ -at

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈaːbraːzɒt]
  • (file)
  • Hyphenation: áb‧rá‧zat

Noun[edit]

ábrázat ‎(plural ábrázatok)

  1. countenance

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative ábrázat ábrázatok
accusative ábrázatot ábrázatokat
dative ábrázatnak ábrázatoknak
instrumental ábrázattal ábrázatokkal
causal-final ábrázatért ábrázatokért
translative ábrázattá ábrázatokká
terminative ábrázatig ábrázatokig
essive-formal ábrázatként ábrázatokként
essive-modal
inessive ábrázatban ábrázatokban
superessive ábrázaton ábrázatokon
adessive ábrázatnál ábrázatoknál
illative ábrázatba ábrázatokba
sublative ábrázatra ábrázatokra
allative ábrázathoz ábrázatokhoz
elative ábrázatból ábrázatokból
delative ábrázatról ábrázatokról
ablative ábrázattól ábrázatoktól
Possessive forms of ábrázat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ábrázatom ábrázataim
2nd person sing. ábrázatod ábrázataid
3rd person sing. ábrázata ábrázatai
1st person plural ábrázatunk ábrázataink
2nd person plural ábrázatotok ábrázataitok
3rd person plural ábrázatuk ábrázataik

Derived terms[edit]

External links[edit]

  • ábrázat in Hungarian-English dictionary at SZTAKI