állandóság

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

állandó +‎ -ság

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈaːlːɒndoːʃaːɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: ál‧lan‧dó‧ság

Noun[edit]

állandóság ‎(plural állandóságok)

  1. permanence, steadiness

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative állandóság állandóságok
accusative állandóságot állandóságokat
dative állandóságnak állandóságoknak
instrumental állandósággal állandóságokkal
causal-final állandóságért állandóságokért
translative állandósággá állandóságokká
terminative állandóságig állandóságokig
essive-formal állandóságként állandóságokként
essive-modal
inessive állandóságban állandóságokban
superessive állandóságon állandóságokon
adessive állandóságnál állandóságoknál
illative állandóságba állandóságokba
sublative állandóságra állandóságokra
allative állandósághoz állandóságokhoz
elative állandóságból állandóságokból
delative állandóságról állandóságokról
ablative állandóságtól állandóságoktól
Possessive forms of állandóság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. állandóságom állandóságaim
2nd person sing. állandóságod állandóságaid
3rd person sing. állandósága állandóságai
1st person plural állandóságunk állandóságaink
2nd person plural állandóságotok állandóságaitok
3rd person plural állandóságuk állandóságaik