álma

See also: alma and Alma

Hungarian

Etymology

From the álm- stem of álom (“dream”) +‎ -a (possessive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlmɒ]
• Hyphenation: ál‧ma

Noun

álma

1. third-person singular single-possession possessive of álom

   Az az álma, hogy orvos legyen. ― His/her dream is to be a doctor.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	álma	—
accusative	álmát	—
dative	álmának	—
instrumental	álmával	—
causal-final	álmáért	—
translative	álmává	—
terminative	álmáig	—
essive-formal	álmaként	—
essive-modal	álmául	—
inessive	álmában	—
superessive	álmán	—
adessive	álmánál	—
illative	álmába	—
sublative	álmára	—
allative	álmához	—
elative	álmából	—
delative	álmáról	—
ablative	álmától	—
non-attributive possessive - singular	álmáé	—
non-attributive possessive - plural	álmáéi	—

Icelandic

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈaulma/
• Rhymes: -aulma

Noun

álma f (genitive singular álmu, nominative plural álmur)

1. wing (extension of a building)

Declension

declension of álma

f-w1	singular		plural
	indefinite	definite	indefinite	definite
nominative	álma	álman	álmur	álmurnar
accusative	álmu	álmuna	álmur	álmurnar
dative	álmu	álmunni	álmum	álmunum
genitive	álmu	álmunnar	álma	álmanna

Noun

álma m

1. indefinite accusative plural of álmur
2. indefinite genitive plural of álmur

Anagrams

• mála