édesítőszer

Hungarian

Etymology

From édesítő (“sweetening”) +‎ szer (“agent”), from édesít (“to sweeten”) +‎ -ő (present-participle suffix), from édes (“sweet”) +‎ -ít (verb-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːdɛʃiːtøːsɛr]
• Hyphenation: éde‧sí‧tő‧szer
• Rhymes: -ɛr

Noun

édesítőszer (plural édesítőszerek)

1. sweetener (something added to food to sweeten its taste)

   Synonym: édesítő

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	édesítőszer	édesítőszerek
accusative	édesítőszert	édesítőszereket
dative	édesítőszernek	édesítőszereknek
instrumental	édesítőszerrel	édesítőszerekkel
causal-final	édesítőszerért	édesítőszerekért
translative	édesítőszerré	édesítőszerekké
terminative	édesítőszerig	édesítőszerekig
essive-formal	édesítőszerként	édesítőszerekként
essive-modal	édesítőszerül	—
inessive	édesítőszerben	édesítőszerekben
superessive	édesítőszeren	édesítőszereken
adessive	édesítőszernél	édesítőszereknél
illative	édesítőszerbe	édesítőszerekbe
sublative	édesítőszerre	édesítőszerekre
allative	édesítőszerhez	édesítőszerekhez
elative	édesítőszerből	édesítőszerekből
delative	édesítőszerről	édesítőszerekről
ablative	édesítőszertől	édesítőszerektől
non-attributive possessive - singular	édesítőszeré	édesítőszereké
non-attributive possessive - plural	édesítőszeréi	édesítőszerekéi

Possessive forms of édesítőszer
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	édesítőszerem	édesítőszereim
2nd person sing.	édesítőszered	édesítőszereid
3rd person sing.	édesítőszere	édesítőszerei
1st person plural	édesítőszerünk	édesítőszereink
2nd person plural	édesítőszeretek	édesítőszereitek
3rd person plural	édesítőszerük	édesítőszereik

Further reading

• édesítőszer in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)