édes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: edes, EDES, and ėdęs

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Uralic *ipsɜ or *ipśɜ (smell, taste), the same root as the noun íz (taste) +‎ -es (adjective-forming suffix),[1] hence a doublet of ízes.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːdɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: édes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

édes (comparative édesebb, superlative legédesebb)

  1. (literally or figuratively) sweet
    Antonyms: keserű, savanyú, sós
  2. cute, dear
    Synonyms: aranyos, kedves, helyes, cuki (colloquial), drága (informal), tündéri, tüneményes
  3. (in compounds) consanguineous
    Synonym: vér szerinti
    Antonyms: mostoha, nevelő, örökbe fogadó

Declension[edit]

Inflection of édes
singular plural
nominative édes édesek
accusative édeset
édest
édeseket
dative édesnek édeseknek
instrumental édessel édesekkel
causal-final édesért édesekért
translative édessé édesekké
terminative édesig édesekig
essive-formal édesként édesekként
essive-modal
inessive édesben édesekben
superessive édesen édeseken
adessive édesnél édeseknél
illative édesbe édesekbe
sublative édesre édesekre
allative édeshez édesekhez
elative édesből édesekből
delative édesről édesekről
ablative édestől édesektől
non-attributive
possessive - singular
édesé édeseké
non-attributive
possessive - plural
édeséi édesekéi

Derived terms[edit]

Compound words
Expressions

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading[edit]

  • édes in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • édes in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)