édesség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

édes (sweet) +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːdɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: édes‧ség

Noun[edit]

édesség (plural édességek)

  1. sweet (sugary confection), dessert

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative édesség édességek
accusative édességet édességeket
dative édességnek édességeknek
instrumental édességgel édességekkel
causal-final édességért édességekért
translative édességgé édességekké
terminative édességig édességekig
essive-formal édességként édességekként
essive-modal
inessive édességben édességekben
superessive édességen édességeken
adessive édességnél édességeknél
illative édességbe édességekbe
sublative édességre édességekre
allative édességhez édességekhez
elative édességből édességekből
delative édességről édességekről
ablative édességtől édességektől
Possessive forms of édesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. édességem édességeim
2nd person sing. édességed édességeid
3rd person sing. édessége édességei
1st person plural édességünk édességeink
2nd person plural édességetek édességeitek
3rd person plural édességük édességeik