kedves

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kedv +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛdvɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: ked‧ves

Adjective[edit]

kedves (comparative kedvesebb, superlative legkedvesebb)

  1. nice, kind, pleasant (having a pleasant character)
  2. dear (addressing somebody at the beginning of a letter)

Declension[edit]

Inflection of kedves
singular plural
nominative kedves kedvesek
accusative kedveset
kedvest
kedveseket
dative kedvesnek kedveseknek
instrumental kedvessel kedvesekkel
causal-final kedvesért kedvesekért
translative kedvessé kedvesekké
terminative kedvesig kedvesekig
essive-formal kedvesként kedvesekként
essive-modal
inessive kedvesben kedvesekben
superessive kedvesen kedveseken
adessive kedvesnél kedveseknél
illative kedvesbe kedvesekbe
sublative kedvesre kedvesekre
allative kedveshez kedvesekhez
elative kedvesből kedvesekből
delative kedvesről kedvesekről
ablative kedvestől kedvesektől

Synonyms[edit]

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]

Related terms[edit]