íz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: iz, iz-, -iz-, iż-, and איז

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈiːz]
  • (file)
  • Rhymes: -iːz

Etymology 1[edit]

From Proto-Uralic *ipsɜ.[1][2] Cognates include Mansi ат (at).

Noun[edit]

íz (plural ízek)

  1. taste, flavor
  2. (figurative) flavor, overtone, a particular feel of something
  3. joy, appeal, allure, (getting) the hang of something (enjoyment or attraction possibly offered by something and/or the skill of doing something properly and successfully)
  4. (formal) jam (a liquid and homogeneous type, especially in commercial usage)
    Synonym: lekvár
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative íz ízek
accusative ízt ízeket
dative íznek ízeknek
instrumental ízzel ízekkel
causal-final ízért ízekért
translative ízzé ízekké
terminative ízig ízekig
essive-formal ízként ízekként
essive-modal
inessive ízben ízekben
superessive ízen ízeken
adessive íznél ízeknél
illative ízbe ízekbe
sublative ízre ízekre
allative ízhez ízekhez
elative ízből ízekből
delative ízről ízekről
ablative íztől ízektől
non-attributive
possessive - singular
ízé ízeké
non-attributive
possessive - plural
ízéi ízekéi
Possessive forms of íz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ízem ízeim
2nd person sing. ízed ízeid
3rd person sing. íze ízei
1st person plural ízünk ízeink
2nd person plural ízetek ízeitek
3rd person plural ízük ízeik
Derived terms[edit]
Compound words
Related terms[edit]

Etymology 2[edit]

Of debated origin:[2]

  1. From Proto-Ugric *jᴕ̈tɜ (section, part (of body), limb; joint).[3]
  2. From Proto-Finno-Ugric *jäse (body part, joint) (compare e.g. Finnish jäsen),[4] though the development *s > z would be irregular.

Noun[edit]

íz (plural ízek)

  1. joint, limb, segment
  2. construed with -ben, after a numeral: time, occasion, instance, occurrence
    Synonyms: alkalom(mal), (less commonly) eset(ben), (after the numeral) -szor/-szer/-ször
    első ízben (also: először, első alkalommal)for the first time
    három ízben (also: háromszor, három alkalommal)three times, on three occasions
    több ízben (also: többször, több alkalommal)on several occasions
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative íz ízek
accusative ízet ízeket
dative íznek ízeknek
instrumental ízzel ízekkel
causal-final ízért ízekért
translative ízzé ízekké
terminative ízig ízekig
essive-formal ízként ízekként
essive-modal
inessive ízben ízekben
superessive ízen ízeken
adessive íznél ízeknél
illative ízbe ízekbe
sublative ízre ízekre
allative ízhez ízekhez
elative ízből ízekből
delative ízről ízekről
ablative íztől ízektől
non-attributive
possessive - singular
ízé ízeké
non-attributive
possessive - plural
ízéi ízekéi
Possessive forms of íz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ízem ízeim
2nd person sing. ízed ízeid
3rd person sing. íze ízei
1st person plural ízünk ízeink
2nd person plural ízetek ízeitek
3rd person plural ízük ízeik
Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Entry #151 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. 2.0 2.1 íz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  3. ^ Entry #1767 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.. It is given at Zaicz as *jᴕtɜ, likely as a typo, since a front vowel would be more likely.
  4. ^ Entry #176 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading[edit]

  • (taste; jam): íz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (joint, segment; occasion): íz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([dialectal, obsolete] a disease of the oral cavity or the teeth): íz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN