első

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: eļšõ

Hungarian[edit]

Hungarian ordinal numbers
 <  0. 1. 2.  > 
    Cardinal : egy
    Ordinal : első

Etymology[edit]

From the el- stem variant of elő (fore, the front) +‎ -ső (adjective-forming suffix).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlʃøː]
  • (file)
  • Hyphenation: el‧ső

Numeral[edit]

első (comparative elsőbb, superlative legelső or legelsőbb)

  1. (ordinal) first
    • 1836, A’ kijelentett vallásnak rövid históriája,[1] chapter 1, page 3:
      Midőn ez a föld minden dolgokkal úgy felkészíttetett, hogy az embernek is alkalmatos lakhelye lehetett: teremtetett ő általa az első pár ember is Ádám és Éva, kik ártatlanságban és minden ollyan esméretekkel felruházva jöttek ki az Istennek kezéből, a’ mellyek elégségesek voltak arra, hogy ők boldogok legyenek.
    Boldog első születésnapot!Happy first birthday!

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative első elsők
accusative elsőt elsőket
dative elsőnek elsőknek
instrumental elsővel elsőkkel
causal-final elsőért elsőkért
translative elsővé elsőkké
terminative elsőig elsőkig
essive-formal elsőként elsőkként
essive-modal
inessive elsőben elsőkben
superessive elsőn elsőkön
adessive elsőnél elsőknél
illative elsőbe elsőkbe
sublative elsőre elsőkre
allative elsőhöz elsőkhöz
elative elsőből elsőkből
delative elsőről elsőkről
ablative elsőtől elsőktől

Derived terms[edit]

Noun[edit]

első (plural elsők)

  1. first (the person or thing in the first position)
    Elsőnek érkeztünk.We were the first to arrive.
  2. (education, singular only) first grade, freshman year (the first year of the specific school type in question)
    Most végzem az elsőt.I am in the first grade.

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative első elsők
accusative elsőt elsőket
dative elsőnek elsőknek
instrumental elsővel elsőkkel
causal-final elsőért elsőkért
translative elsővé elsőkké
terminative elsőig elsőkig
essive-formal elsőként elsőkként
essive-modal
inessive elsőben elsőkben
superessive elsőn elsőkön
adessive elsőnél elsőknél
illative elsőbe elsőkbe
sublative elsőre elsőkre
allative elsőhöz elsőkhöz
elative elsőből elsőkből
delative elsőről elsőkről
ablative elsőtől elsőktől
Possessive forms of első
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. elsőm elsőim
2nd person sing. elsőd elsőid
3rd person sing. elsője
elseje
elsői
1st person plural elsőnk elsőink
2nd person plural elsőtök elsőitek
3rd person plural elsőjük
elsejük
elsőik

References[edit]