érzékszerv

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

érzék(sense) +‎ szerv(organ)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrzeːksɛrv]
  • Hyphenation: ér‧zék‧szerv

Noun[edit]

érzékszerv ‎(plural érzékszervek)

  1. sense organ

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érzékszerv érzékszervek
accusative érzékszervet érzékszerveket
dative érzékszervnek érzékszerveknek
instrumental érzékszervvel érzékszervekkel
causal-final érzékszervért érzékszervekért
translative érzékszervvé érzékszervekké
terminative érzékszervig érzékszervekig
essive-formal érzékszervként érzékszervekként
essive-modal
inessive érzékszervben érzékszervekben
superessive érzékszerven érzékszerveken
adessive érzékszervnél érzékszerveknél
illative érzékszervbe érzékszervekbe
sublative érzékszervre érzékszervekre
allative érzékszervhez érzékszervekhez
elative érzékszervből érzékszervekből
delative érzékszervről érzékszervekről
ablative érzékszervtől érzékszervektől
Possessive forms of érzékszerv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érzékszervem érzékszerveim
2nd person sing. érzékszerved érzékszerveid
3rd person sing. érzékszerve érzékszervei
1st person plural érzékszervünk érzékszerveink
2nd person plural érzékszervetek érzékszerveitek
3rd person plural érzékszervük érzékszerveik