írnok

Hungarian

Etymology

ír +‎ -nok

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiːrnok]
• Hyphenation: ír‧nok

Noun

írnok (plural írnokok)

1. clerk, writer

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	írnok	írnokok
accusative	írnokot	írnokokat
dative	írnoknak	írnokoknak
instrumental	írnokkal	írnokokkal
causal-final	írnokért	írnokokért
translative	írnokká	írnokokká
terminative	írnokig	írnokokig
essive-formal	írnokként	írnokokként
essive-modal	—	—
inessive	írnokban	írnokokban
superessive	írnokon	írnokokon
adessive	írnoknál	írnokoknál
illative	írnokba	írnokokba
sublative	írnokra	írnokokra
allative	írnokhoz	írnokokhoz
elative	írnokból	írnokokból
delative	írnokról	írnokokról
ablative	írnoktól	írnokoktól
non-attributive possessive - singular	írnoké	írnokoké
non-attributive possessive - plural	írnokéi	írnokokéi

Possessive forms of írnok
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	írnokom	írnokaim
2nd person sing.	írnokod	írnokaid
3rd person sing.	írnoka	írnokai
1st person plural	írnokunk	írnokaink
2nd person plural	írnokotok	írnokaitok
3rd person plural	írnokuk	írnokaik