ököl

See also: okol

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøkøl]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ököl

Noun

ököl (plural öklök)

1. fist

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ököl	öklök
accusative	öklöt	öklöket
dative	ökölnek	öklöknek
instrumental	ököllel	öklökkel
causal-final	ökölért	öklökért
translative	ököllé	öklökké
terminative	ökölig	öklökig
essive-formal	ökölként	öklökként
essive-modal	—	—
inessive	ökölben	öklökben
superessive	öklön	öklökön
adessive	ökölnél	öklöknél
illative	ökölbe	öklökbe
sublative	ökölre	öklökre
allative	ökölhöz	öklökhöz
elative	ökölből	öklökből
delative	ökölről	öklökről
ablative	ököltől	öklöktől
non-attributive possessive - singular	ökölé	öklöké
non-attributive possessive - plural	ököléi	öklökéi

Possessive forms of ököl
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	öklöm	ökleim
2nd person sing.	öklöd	ökleid
3rd person sing.	ökle	öklei
1st person plural	öklünk	ökleink
2nd person plural	öklötök	ökleitek
3rd person plural	öklük	ökleik

Derived terms

• öklöz
• öklű

 

Compound words

• ökölharc
• ökölszabály
• ökölvívás
• ökölvívó