önkielégítés

Hungarian

Etymology

ön- +‎ kielégítés

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøŋkijɛleːɡiːteːʃ]
• Hyphenation: ön‧ki‧e‧lé‧gí‧tés

Noun

önkielégítés (plural önkielégítések)

1. masturbation

   Synonym: maszturbáció

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	önkielégítés	önkielégítések
accusative	önkielégítést	önkielégítéseket
dative	önkielégítésnek	önkielégítéseknek
instrumental	önkielégítéssel	önkielégítésekkel
causal-final	önkielégítésért	önkielégítésekért
translative	önkielégítéssé	önkielégítésekké
terminative	önkielégítésig	önkielégítésekig
essive-formal	önkielégítésként	önkielégítésekként
essive-modal	—	—
inessive	önkielégítésben	önkielégítésekben
superessive	önkielégítésen	önkielégítéseken
adessive	önkielégítésnél	önkielégítéseknél
illative	önkielégítésbe	önkielégítésekbe
sublative	önkielégítésre	önkielégítésekre
allative	önkielégítéshez	önkielégítésekhez
elative	önkielégítésből	önkielégítésekből
delative	önkielégítésről	önkielégítésekről
ablative	önkielégítéstől	önkielégítésektől
non-attributive possessive - singular	önkielégítésé	önkielégítéseké
non-attributive possessive - plural	önkielégítéséi	önkielégítésekéi

Possessive forms of önkielégítés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	önkielégítésem	önkielégítéseim
2nd person sing.	önkielégítésed	önkielégítéseid
3rd person sing.	önkielégítése	önkielégítései
1st person plural	önkielégítésünk	önkielégítéseink
2nd person plural	önkielégítésetek	önkielégítéseitek
3rd person plural	önkielégítésük	önkielégítéseik

Further reading

• önkielégítés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN