útkereszteződés

Hungarian[edit]

út (“road”) +‎ kereszteződés (“crossing”)

útkereszteződés (plural útkereszteződések)

crossroads, intersection (the junction of two (or more) paths, streets, highways, or other thoroughfares)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	útkereszteződés	útkereszteződések
accusative	útkereszteződést	útkereszteződéseket
dative	útkereszteződésnek	útkereszteződéseknek
instrumental	útkereszteződéssel	útkereszteződésekkel
causal-final	útkereszteződésért	útkereszteződésekért
translative	útkereszteződéssé	útkereszteződésekké
terminative	útkereszteződésig	útkereszteződésekig
essive-formal	útkereszteződésként	útkereszteződésekként
essive-modal	—	—
inessive	útkereszteződésben	útkereszteződésekben
superessive	útkereszteződésen	útkereszteződéseken
adessive	útkereszteződésnél	útkereszteződéseknél
illative	útkereszteződésbe	útkereszteződésekbe
sublative	útkereszteződésre	útkereszteződésekre
allative	útkereszteződéshez	útkereszteződésekhez
elative	útkereszteződésből	útkereszteződésekből
delative	útkereszteződésről	útkereszteződésekről
ablative	útkereszteződéstől	útkereszteződésektől
non-attributive possessive - singular	útkereszteződésé	útkereszteződéseké
non-attributive possessive - plural	útkereszteződéséi	útkereszteződésekéi

Possessive forms of útkereszteződés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	útkereszteződésem	útkereszteződéseim
2nd person sing.	útkereszteződésed	útkereszteződéseid
3rd person sing.	útkereszteződése	útkereszteződései
1st person plural	útkereszteződésünk	útkereszteződéseink
2nd person plural	útkereszteződésetek	útkereszteződéseitek
3rd person plural	útkereszteződésük	útkereszteződéseik