ülep

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: ulep

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Back-formation from ülepedik.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈylɛp]
  • Hyphenation: ü‧lep
  • Rhymes: -ɛp

Noun

[edit]

ülep (plural ülepek)

  1. (colloquial, euphemistic) behind, butt
    Synonyms: far, fenék, hátsó, segg, valag
  2. (colloquial, euphemistic) seat (part of a piece of clothing (usually pants or trousers) covering the buttocks)
    Synonym: fenék

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ülep ülepek
accusative ülepet ülepeket
dative ülepnek ülepeknek
instrumental üleppel ülepekkel
causal-final ülepért ülepekért
translative üleppé ülepekké
terminative ülepig ülepekig
essive-formal ülepként ülepekként
essive-modal
inessive ülepben ülepekben
superessive ülepen ülepeken
adessive ülepnél ülepeknél
illative ülepbe ülepekbe
sublative ülepre ülepekre
allative ülephez ülepekhez
elative ülepből ülepekből
delative ülepről ülepekről
ablative üleptől ülepektől
non-attributive
possessive - singular
ülepé ülepeké
non-attributive
possessive - plural
ülepéi ülepekéi
Possessive forms of ülep
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ülepem ülepeim
2nd person sing. üleped ülepeid
3rd person sing. ülepe ülepei
1st person plural ülepünk ülepeink
2nd person plural ülepetek ülepeitek
3rd person plural ülepük ülepeik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ ülep in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • ülep in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN