üsző

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 01:32, 14 October 2019.
Jump to navigation Jump to search
See also: úszó

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈysøː]
  • Hyphenation: üsző

Noun

üsző (plural üszők)

  1. heifer (a cow that has not yet had a calf)
    Synonym: ünő
  2. (dialectal, used as an adjective) doe, hind (young female deer)
    Synonym: szarvastehén

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative üsző üszők
accusative üszőt üszőket
dative üszőnek üszőknek
instrumental üszővel üszőkkel
causal-final üszőért üszőkért
translative üszővé üszőkké
terminative üszőig üszőkig
essive-formal üszőként üszőkként
essive-modal
inessive üszőben üszőkben
superessive üszőn üszőkön
adessive üszőnél üszőknél
illative üszőbe üszőkbe
sublative üszőre üszőkre
allative üszőhöz üszőkhöz
elative üszőből üszőkből
delative üszőről üszőkről
ablative üszőtől üszőktől
non-attributive
possessive - singular
üszőé üszőké
non-attributive
possessive - plural
üszőéi üszőkéi
Possessive forms of üsző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. üszőm üszőim
2nd person sing. üsződ üszőid
3rd person sing. üszője üszői
1st person plural üszőnk üszőink
2nd person plural üszőtök üszőitek
3rd person plural üszőjük üszőik

See also

Further reading

  • üsző in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (“An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN