üzletember

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

üzlet ‎(business) +‎ ember ‎(man)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈyzlɛtɛmbɛr/
  • Hyphenation: üz‧let‧em‧ber

Noun[edit]

üzletember ‎(plural üzletemberek)

  1. businessman

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative üzletember üzletemberek
accusative üzletembert üzletembereket
dative üzletembernek üzletembereknek
instrumental üzletemberrel üzletemberekkel
causal-final üzletemberért üzletemberekért
translative üzletemberré üzletemberekké
terminative üzletemberig üzletemberekig
essive-formal üzletemberként üzletemberekként
essive-modal
inessive üzletemberben üzletemberekben
superessive üzletemberen üzletembereken
adessive üzletembernél üzletembereknél
illative üzletemberbe üzletemberekbe
sublative üzletemberre üzletemberekre
allative üzletemberhez üzletemberekhez
elative üzletemberből üzletemberekből
delative üzletemberről üzletemberekről
ablative üzletembertől üzletemberektől
Possessive forms of üzletember
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. üzletemberem üzletembereim
2nd person sing. üzletembered üzletembereid
3rd person sing. üzletembere üzletemberei
1st person plural üzletemberünk üzletembereink
2nd person plural üzletemberetek üzletembereitek
3rd person plural üzletemberük üzletembereik