ősközösség

Hungarian

Etymology

ős (“ancient”) +‎ közösség (“community, society”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøːʃkøzøʃːeːɡ]
• Hyphenation: ős‧kö‧zös‧ség

Noun

ősközösség (plural ősközösségek)

1. primitive community/society

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ősközösség	ősközösségek
accusative	ősközösséget	ősközösségeket
dative	ősközösségnek	ősközösségeknek
instrumental	ősközösséggel	ősközösségekkel
causal-final	ősközösségért	ősközösségekért
translative	ősközösséggé	ősközösségekké
terminative	ősközösségig	ősközösségekig
essive-formal	ősközösségként	ősközösségekként
essive-modal	ősközösségül	—
inessive	ősközösségben	ősközösségekben
superessive	ősközösségen	ősközösségeken
adessive	ősközösségnél	ősközösségeknél
illative	ősközösségbe	ősközösségekbe
sublative	ősközösségre	ősközösségekre
allative	ősközösséghez	ősközösségekhez
elative	ősközösségből	ősközösségekből
delative	ősközösségről	ősközösségekről
ablative	ősközösségtől	ősközösségektől
non-attributive possessive - singular	ősközösségé	ősközösségeké
non-attributive possessive - plural	ősközösségéi	ősközösségekéi

Possessive forms of ősközösség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ősközösségem	ősközösségeim
2nd person sing.	ősközösséged	ősközösségeid
3rd person sing.	ősközössége	ősközösségei
1st person plural	ősközösségünk	ősközösségeink
2nd person plural	ősközösségetek	ősközösségeitek
3rd person plural	ősközösségük	ősközösségeik

Derived terms

• ősközösségi

 

Further reading

• ősközösség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN