űrtartalom
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
űr (“space”) + tartalom (“content”)
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
űrtartalom (plural űrtartalmak)
- cubic capacity (internal volume of a container)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | űrtartalom | űrtartalmak |
| accusative | űrtartalmat | űrtartalmakat |
| dative | űrtartalomnak | űrtartalmaknak |
| instrumental | űrtartalommal | űrtartalmakkal |
| causal-final | űrtartalomért | űrtartalmakért |
| translative | űrtartalommá | űrtartalmakká |
| terminative | űrtartalomig | űrtartalmakig |
| essive-formal | űrtartalomként | űrtartalmakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | űrtartalomban | űrtartalmakban |
| superessive | űrtartalmon | űrtartalmakon |
| adessive | űrtartalomnál | űrtartalmaknál |
| illative | űrtartalomba | űrtartalmakba |
| sublative | űrtartalomra | űrtartalmakra |
| allative | űrtartalomhoz | űrtartalmakhoz |
| elative | űrtartalomból | űrtartalmakból |
| delative | űrtartalomról | űrtartalmakról |
| ablative | űrtartalomtól | űrtartalmaktól |
| non-attributive possessive - singular |
űrtartalomé | űrtartalmaké |
| non-attributive possessive - plural |
űrtartaloméi | űrtartalmakéi |
| Possessive forms of űrtartalom | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | űrtartalmam | űrtartalmaim |
| 2nd person sing. | űrtartalmad | űrtartalmaid |
| 3rd person sing. | űrtartalma | űrtartalmai |
| 1st person plural | űrtartalmunk | űrtartalmaink |
| 2nd person plural | űrtartalmatok | űrtartalmaitok |
| 3rd person plural | űrtartalmuk | űrtartalmaik |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- űrtartalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN