-átus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: atus and -atus

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]

Suffix

[edit]

-átus

  1. A distinguishable foreign word ending in nouns and less frequently in adjectives. It is not considerable as an independent Hungarian suffix.
    konzulátus (consulate)
    rabiátus (violent, hot-tempered)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative -átus -átusok
accusative -átust -átusokat
dative -átusnak -átusoknak
instrumental -átussal -átusokkal
causal-final -átusért -átusokért
translative -átussá -átusokká
terminative -átusig -átusokig
essive-formal -átusként -átusokként
essive-modal
inessive -átusban -átusokban
superessive -átuson -átusokon
adessive -átusnál -átusoknál
illative -átusba -átusokba
sublative -átusra -átusokra
allative -átushoz -átusokhoz
elative -átusból -átusokból
delative -átusról -átusokról
ablative -átustól -átusoktól
non-attributive
possessive - singular
-átusé -átusoké
non-attributive
possessive - plural
-átuséi -átusokéi
Possessive forms of -átus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. -átusom -átusaim
2nd person sing. -átusod -átusaid
3rd person sing. -átusa -átusai
1st person plural -átusunk -átusaink
2nd person plural -átusotok -átusaitok
3rd person plural -átusuk -átusaik

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

References

[edit]