vélelem
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]vélelem (plural vélelmek)
- assumption, surmise, presumption
- Synonyms: feltevés, feltételezés, vélelmezés
Usage notes
[edit]Not to be confused with védelem (“defense”).
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vélelem | vélelmek |
accusative | vélelmet | vélelmeket |
dative | vélelemnek | vélelmeknek |
instrumental | vélelemmel | vélelmekkel |
causal-final | vélelemért | vélelmekért |
translative | vélelemmé | vélelmekké |
terminative | vélelemig | vélelmekig |
essive-formal | vélelemként | vélelmekként |
essive-modal | — | — |
inessive | vélelemben | vélelmekben |
superessive | vélelmen | vélelmeken |
adessive | vélelemnél | vélelmeknél |
illative | vélelembe | vélelmekbe |
sublative | vélelemre | vélelmekre |
allative | vélelemhez | vélelmekhez |
elative | vélelemből | vélelmekből |
delative | vélelemről | vélelmekről |
ablative | vélelemtől | vélelmektől |
non-attributive possessive - singular |
vélelemé | vélelmeké |
non-attributive possessive - plural |
véleleméi | vélelmekéi |
Possessive forms of vélelem | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vélelmem | vélelmeim |
2nd person sing. | vélelmed | vélelmeid |
3rd person sing. | vélelme | vélelmei |
1st person plural | vélelmünk | vélelmeink |
2nd person plural | vélelmetek | vélelmeitek |
3rd person plural | vélelmük | vélelmeik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- vélelem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN