ókor
See also: ökör
Hungarian
Etymology
Pronunciation
Noun
ókor (usually uncountable, plural ókorok)
- antiquity (historical period preceding the Middle Ages)
- Synonym: antikvitás
- Coordinate terms: középkor, újkor
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ókor | ókorok |
accusative | ókort | ókorokat |
dative | ókornak | ókoroknak |
instrumental | ókorral | ókorokkal |
causal-final | ókorért | ókorokért |
translative | ókorrá | ókorokká |
terminative | ókorig | ókorokig |
essive-formal | ókorként | ókorokként |
essive-modal | — | — |
inessive | ókorban | ókorokban |
superessive | ókoron | ókorokon |
adessive | ókornál | ókoroknál |
illative | ókorba | ókorokba |
sublative | ókorra | ókorokra |
allative | ókorhoz | ókorokhoz |
elative | ókorból | ókorokból |
delative | ókorról | ókorokról |
ablative | ókortól | ókoroktól |
non-attributive possessive - singular |
ókoré | ókoroké |
non-attributive possessive - plural |
ókoréi | ókorokéi |
Possessive forms of ókor | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ókorom | ókoraim |
2nd person sing. | ókorod | ókoraid |
3rd person sing. | ókora | ókorai |
1st person plural | ókorunk | ókoraink |
2nd person plural | ókorotok | ókoraitok |
3rd person plural | ókoruk | ókoraik |
Derived terms
Further reading
- ókor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN