sarkú
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]sarok (“heel”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]sarkú (not comparable)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sarkú | sarkúak |
| accusative | sarkút | sarkúakat |
| dative | sarkúnak | sarkúaknak |
| instrumental | sarkúval | sarkúakkal |
| causal-final | sarkúért | sarkúakért |
| translative | sarkúvá | sarkúakká |
| terminative | sarkúig | sarkúakig |
| essive-formal | sarkúként | sarkúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sarkúban | sarkúakban |
| superessive | sarkún | sarkúakon |
| adessive | sarkúnál | sarkúaknál |
| illative | sarkúba | sarkúakba |
| sublative | sarkúra | sarkúakra |
| allative | sarkúhoz | sarkúakhoz |
| elative | sarkúból | sarkúakból |
| delative | sarkúról | sarkúakról |
| ablative | sarkútól | sarkúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
sarkúé | sarkúaké |
| non-attributive possessive - plural |
sarkúéi | sarkúakéi |
Coordinate terms
[edit]- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú