szélvihar
Hungarian
Etymology
szél (“wind”) + vihar (“storm”)
Pronunciation
Noun
szélvihar (plural szélviharok)
- (weather) windstorm, gale, tempest, squall
- Synonyms: see Thesaurus:szél
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szélvihar | szélviharok |
| accusative | szélvihart | szélviharokat |
| dative | szélviharnak | szélviharoknak |
| instrumental | szélviharral | szélviharokkal |
| causal-final | szélviharért | szélviharokért |
| translative | szélviharrá | szélviharokká |
| terminative | szélviharig | szélviharokig |
| essive-formal | szélviharként | szélviharokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szélviharban | szélviharokban |
| superessive | szélviharon | szélviharokon |
| adessive | szélviharnál | szélviharoknál |
| illative | szélviharba | szélviharokba |
| sublative | szélviharra | szélviharokra |
| allative | szélviharhoz | szélviharokhoz |
| elative | szélviharból | szélviharokból |
| delative | szélviharról | szélviharokról |
| ablative | szélvihartól | szélviharoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szélviharé | szélviharoké |
| non-attributive possessive - plural |
szélviharéi | szélviharokéi |
| Possessive forms of szélvihar | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szélviharom | szélviharaim |
| 2nd person sing. | szélviharod | szélviharaid |
| 3rd person sing. | szélvihara | szélviharai |
| 1st person plural | szélviharunk | szélviharaink |
| 2nd person plural | szélviharotok | szélviharaitok |
| 3rd person plural | szélviharuk | szélviharaik |
Further reading
- szélvihar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN