Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search



EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.


  • IPA(key): [ˈkristuʃ]
  • Hyphenation: Krisz‧tus

Proper noun[edit]


  1. Christ


Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative Krisztus Krisztusok
accusative Krisztust Krisztusokat
dative Krisztusnak Krisztusoknak
instrumental Krisztussal Krisztusokkal
causal-final Krisztusért Krisztusokért
translative Krisztussá Krisztusokká
terminative Krisztusig Krisztusokig
essive-formal Krisztusként Krisztusokként
inessive Krisztusban Krisztusokban
superessive Krisztuson Krisztusokon
adessive Krisztusnál Krisztusoknál
illative Krisztusba Krisztusokba
sublative Krisztusra Krisztusokra
allative Krisztushoz Krisztusokhoz
elative Krisztusból Krisztusokból
delative Krisztusról Krisztusokról
ablative Krisztustól Krisztusoktól
Possessive forms of Krisztus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Krisztusom Krisztusaim
2nd person sing. Krisztusod Krisztusaid
3rd person sing. Krisztusa Krisztusai
1st person plural Krisztusunk Krisztusaink
2nd person plural Krisztusotok Krisztusaitok
3rd person plural Krisztusuk Krisztusaik

Derived terms[edit]

See also[edit]