Norvégia

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Norvegia

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology[edit]

norvég +‎ -ia

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈnorveːɡiʲɒ]
  • Hyphenation: Nor‧vé‧gia
  • Rhymes: -jɒ

Proper noun[edit]

Norvégia

  1. Norway

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Norvégia Norvégiák
accusative Norvégiát Norvégiákat
dative Norvégiának Norvégiáknak
instrumental Norvégiával Norvégiákkal
causal-final Norvégiáért Norvégiákért
translative Norvégiává Norvégiákká
terminative Norvégiáig Norvégiákig
essive-formal Norvégiaként Norvégiákként
essive-modal
inessive Norvégiában Norvégiákban
superessive Norvégián Norvégiákon
adessive Norvégiánál Norvégiáknál
illative Norvégiába Norvégiákba
sublative Norvégiára Norvégiákra
allative Norvégiához Norvégiákhoz
elative Norvégiából Norvégiákból
delative Norvégiáról Norvégiákról
ablative Norvégiától Norvégiáktól
non-attributive
possessive - singular
Norvégiáé Norvégiáké
non-attributive
possessive - plural
Norvégiáéi Norvégiákéi
Possessive forms of Norvégia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Norvégiám Norvégiáim
2nd person sing. Norvégiád Norvégiáid
3rd person sing. Norvégiája Norvégiái
1st person plural Norvégiánk Norvégiáink
2nd person plural Norvégiátok Norvégiáitok
3rd person plural Norvégiájuk Norvégiáik

Derived terms[edit]